Kedves Honlap Olvasóim!

 

Szeretettel üdvözöllek benneteket. A mesében nem tudtam elképzelni, noha a napi események mindig azzal rémisztgettek, hogy itt már nem számit semmi, előbb-útóbb a vagyontalan kis otthonomat a betörők meglátogatják. Sajnos tehetetlen a környezet, úgy látszik vele együtt az ország is. A betörőket nem érdekli a szegény ember sem, főleg az egyedül álló, ami mozdítható elviszik. Az elrejtett helyen is megtalálták szüleim néhány arany és nem arany hagyatékát. Számomra nem az a kis érték volt fontos, hanem a néhai szüleimtől kézzelfogható emlék, amely tartotta bennem a szülői szeretet folytatását, a szülő és gyermek közti szellemvilág kapcsolatot is.   Az aranyos emberben megpróbáltam egy kicsit vázolni az utólagos érzelmeimet, persze ezeket nem érdekli. Ahogy hallom, ma már kifinomult ügyességgel keresik a pénzt. Sajnos túlszabad a személyiség védelem, én szívesen látnék a televízióban, az interneten olyan akármit, ahol nyilvánosan bemutatnák kik a „díszmadaraink". no, de inkább olvassátok....

 

 

 

Aranyos emberek - arany szemetek

 

Aranyos emberek járják ma az éjszakákat,

Éjjel szeretnek dolgozni, becsülik az e fajta munkákat.

Nem nehéz a munka, egy kicsit oda kell figyelni,

S ha már jól megszervezted, ki kell az áldozat házát rámolni.

Becsületes Gazember Jóska az én nevem,

Ha hiszitek, ha nem, én nem szégyellem,

Amikor én dolgozom, ők engem megvédenek,

Nem ismerik, hogyan kell a zárat nyitni, ezzel nem tőrödnek.

Gazember vagyok, ennek most így kell lenni,,

Ha netán elcsípnek nálam már nem lesz semmi.

Na és ha lebukom, mit tudnak vélem tenni?

Munkát nem tudnak adni, csak dutyiba szállást adni.

Szót fogadok ott bent, folytatom a kiképző kört,

Mire lejár idő, befejezem a továbbképző kört.

         Csak nem gondolják, elmegyek szar szakmát tanulni?

A következő hónapban, abból éhen fogok pusztulni.

Azon gondolkodtam miből lehet a Gazember Jóska lelke,

Azt a keveset is talán az ördögtől nyerte?

Büdös néki a tisztességes munka,

nem értékeli a szerény munkáját,

Ő azt mondja; jobban ismerem az arany más hasznossági módját.

Ő azt mondja.  Ő nem ismer se Istent, se Embert, csak aranyat,

Eladta rég a lelkét annak az ördög bolondnak.

A szülő anyja belőle becsületes tolvajt nevelt.

Az anyját nem is szabad szidni, ő minden betörést kedvelt.

Az a legnagyobb baj, attól is lop, akitől nem kéne,

Elveszi azt a kedvelt, tárgyat, ami nem szükségelne.

Ha nincs más emberre tekintettel, hogy legyek én most reája,

Ette volna meg a rohadt rossebb,

a ház akkor szakadt volna reája.

Ne hidd, hogy egészségesen hagyod itt a világot,

Az emberi átkok megfognak, hoz borzalmas világot.

Ne hidd, hogy az Isten fog megbüntetni,

Keserves kínok közt fogod az életet elhagyni.

Azt hiszed majd rajtad nem fog az átok,

De fogsz majd kétségbe esve sírni, ahol nem lát anyátok.

A másnak okozott fájdalmakat a gyerekeid is fogják cipelni,

Nem érted majd életedben mi baj, a szűk agyad rá fog vezetni.

Mit szólsz akkor,

ha a keserves munkád értékétől megfosztanának,

Elmondanád a tettest a világ legszemetebb zsiványának.

Képes volnál tévelygésedben rögtön gyilkolni,

Csak azért, mert a lopás nálad életelemmé kezdett válni.

El kellene személyed, s barátaid kemény munkára,

Tanuljátok meg a munkának is van tekintélyes ára.

Amikor betörtetek a szerény kis házba,

Re átok szállt, akkor már az átok, bízom abban, nem hiába.

Azt hiszitek, szeretitek a hazát, s a családotokat?

Lelketek nincs, szíveteket eszi a féreg,

szenny marja az agyatokat.

Üres a fejetek, tele van mocskos lével,

Nektek nincs lehetőség már meggyónni,

a szennyetek nem szállingózik el.

Higgyétek el, a sok szennyes tetteiteket megfogjátok bűnhődni,

Mindenért sulyós kínokkal,, fájdalommal fogtok fizetni.

A keresztfa előtt a kínokban fájdalomenyhítésért fogtok epedni,

Minden következményt a szűk agyatokkal nem fogjátok érteni.

Remélem, Anyád szívét ugyanúgy fogod kitépni,

Ahogy az ajtókat probáltad nálam kinyitni.

Most fulladj meg a szar lelked mocskába,

Haverjaid dögöljenek meg a trágyába.

A felindultságomat sohasem fogod megérteni,

Ehhez előbb nem bunkónak, embernek kéne lenni.

Hiába is kérlek, lopd vissza, amit elvittél,

Nem teszed, Nálad a beleidbe még a szar is elvetél.

Most boldog vagy, elvitted a néhai szülő emléket,

Húzd a gyűrűket az ujjadra, szenvedje a feleséged.

Most azt hiszed szereztél néhány forintot,

Készülj fel, már megkaptad a szellemvilágtól a fájdalmas átkot.

Tudjátok, gazemberek a temetőbe valók sem vagytok,

Valahol majd a dögkutba röhögve elrohadtok.

Az univerzumunk a ti szennyetekkel van már tele,

Nem vagytok valók másba, csak a trágyába bele.

Miből áll a gondolat világtok?  Le kell csak szarni!

Az agyatokat féreggel kell tisztára kipucolni.

Azt hiszitek minden arany, ami fénylik,

Pedig nem így van! - a szakemberek is ezt regélik.

Elvittétek a rézből készült ezoterikus ingámat,

Majd fentről megkapjátok a szellemi mondókákat.

„Aranyos embernek" tarjátok magatokat,

Kegyetlen módon elnyírtátok a szakmátok, sorsotokat.

Nem tudom, van-e értelme hozzátok egy jó szót is szólni,

Inkább menjetek ki a sivatagba skorpiót lopni.

Ha lefeküdtetek tegyétek a gatyátokba, érezzétek azt,

amit más ember érez fájdalmába.

Nem vagytok emberek! Nem tudjátok mit követtettek el!

Egy ember életének; a hátralevő nyugalmát vettétek el.

Nem kívánok néktek sem kevesebbet, sem többet,

Minél előbb töltsétek fel magatokkal a temetőket.

2011.12.02.

(Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok 12 kötet. Jogvédett)

2011.11.02.

 

Oldal: ARANYOS EMBEREK - ARANY SZEMETEK
ERRŐL- ARRÓL- ŐSZINTÉN & EZ + AZ - © 2008 - 2024 - errol-arrol-beszelni.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat