Az igazságosztó,

a hatalomtól dühöng

 

A gyűlölet lángja lobbant meg az értelmemben,

Állj meg! A szó, amire gondolok teljesen embertelen.

Élni születtünk! Nem! Vagy már OÁ-ban meghalni?

Vár az élet, sok a tenni való, bölcsnek kell maradni.

 

Az igazságosztó, a hatalomtól dühöng,

A halál szagát terjeszti, az áldozat igaz törvényt dübörög.

A lélek keserves kínokat érez, a szív lassan meghasad,

A remény elszállt! – emberhez már boldogság nem tapad.

 

A halál veszettül rohan a másik vesztébe,

Azt kérdi: miért akarsz így élni? Nincs már földi értelme.

Más, már az életedet eldöntötte: a tested itt fog megdögleni.

Törvény? – azt már mást nem érdekli!

– a hatalom nem hagy élni

 Ki vagy Te földi Ember, Téged, mely Isten teremtett,

Vedd tudomásul, téged is az Isten teremtett.

Ne azt hidd, Te vagy a földi mindenható,

Rossz a Hited! Makacs vagy! Bosszúálló!

 

Kérlek Isten! Világosítsd fel a földi proféták elméit,

Az igazság osztásukkal megölik az emberek eszméit.

Nem látják a helyes ki utat, rossz sövényen járnak,

Nincs értelme e fajta lélektelen világnak.

 

 A mocskos pénzért másokat tönkre tesznek,

Ha kell, egy lapáttal tiszteletből be is temetnek.

Ráírják a sírodra, itt nyugszik Tisztes Emberke,

Akinek volt: Hite Reménye Szeretete.!

 2012.junius 21.

(Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok 14. kötet. jogvédett)

2012.junius 22

 

 

 

Oldal: AZ IGAZSÁGOSZTÓ A HATALOMTÓL DÜHÖNG
ERRŐL- ARRÓL- ŐSZINTÉN & EZ + AZ - © 2008 - 2024 - errol-arrol-beszelni.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat