2013
Tisztelt Honlap Olvasóim,
Emlékeztek, hogy még a Honlap kezdetén volt (van) egy vers, amelynek az a Címe: Hivatal. Ez 2011. évben íródott. Azóta bizony több tonna szöveg hangzott el az illetékesek részéről, s maradt a bús magyar élet. Ime egy újabb változat, lehet, hogy találtok valami újdonságot a magyar Hivatali életben. Egyébként nem vitatom, van újdonság, „és mennyi”!
HIVATAL
(Új csodálat– 2013)
Nézzük csak most, mi a Hivatal?
Már be sem kell menni!
– s mindenre elutasítást javall.
Közügyeket szolgálná, az ügykeverő,
No és! Ő már csak őrjítő!
Előre bocsátom, van szörnyű okossága,
Akinek nem inge, az ne vegye magára.
Bizony furcsa hazugság a Hivatali munka,
Ha értik a dolgot, bizony nagyon ritka.
A Hivatali munka magyarázatokból,
megtévesztőkből állnak,
Maffiával, holdudvarral együtt jól prosperálnak.
Bevallom, emberibb lehetne az emberi munkájuk,
Akkor lenne jó, ha nem lenne pókerarc világuk.
Szegény Hivatali-ügyszimulátor,
A Hivatali ügyintézésben hamis prédikátor.
Megkapja a súgást, teszi az azonnali muszályt,
Finoman dicsérik a Hivatalát, akár a jó édesanyját.
Az ügyintézők tudják a törvényt,
a bölcsek alkotják,
El kell tiporni a szabályt, úgyis csak maszatolják.
A hamisságról, hazugságról, ugyancsak hallottak,
Itt botcsinált ügyek vannak,
csak sikálásra gondolnak.
A Hivatal csodálatát tőlem is elnyerte,
Ügyemet ugyan fogadta, időzárba helyezte.
Bizony nem lennék ilyenkor helyébe, bölcs Hivatalnok,
Hisz csak megmutatnám,
Ők, hogy gondolkodnak, miként dolgoznak.
A Hivatal? Szórakozik az agyammal,
Hiába öli, bírnom kell még mosollyal.
Ha tudná a Hivatal, az milyen remek lehetne,
Ha az emberrel nem állati,
hanem emberi méltósággal törődne.
A Hivatal pontosnak látszik, akár a Végrehajtója,
Az ítélet Végrehajtását holtomiglan nyújtja.
A jó munkához néha sok haver,
néha egy kis maffia is kell.
A Hivatal? – már az ügyre sem koncentrál,
Nálunk nem az ügy, hanem a mögöttes személy áll.
Az ügyintézésre csak papírformai lap és rengeteg időt kell fordítani,
Mire Végrehajtódik a téma,
a temetőben új sírt kell készíteni.
Pató Pál világa egyáltalán kell-e nékünk?
Most már a hivatásos Pató Sándor,
a mi példaképünk.
Nincs szükség már jó munkára,
az már nagy veszély,
Ha türelmes az ember, 1000 év,
és eredményt remél.
Amióta az élet a HIVATALI verset megalkotta,
A Hivatal az időt, itt-ott jól, alaposan elkurta.
Írtam én már számukra sok szép emlékeket,
A tél már 5. éve eszi az új ház épületet.
Óh? Bölcs Hivatali ember,
hol teremtettek ilyen Hivatalokat?
Kik azok, akik szeretik az ilyen bölcs játékokat.
A becsületes ember,
tisztelni akarja a Juszticia Hivatalát,
Miért nem lehetne itt Igazság, és nem odaát?
Ugye Hivatal! – azt akarod,
Te légy az Ember Isten!
A hatalom a rossz kezedben, hat-almává is válhat,
s nem lesz eredménytelen.
Most pedig cseréljünk helyet, légy az öreg bőrébe,
S ha fordítva lesz, akkor Istenemre mondom,
én nem küldelek el a jó fenébe. (teszek érte!).
Én embernek születtem,
s nem pókerarcú hősnek,
Helyet adtam,
s adok még életemben az erkölcsnek.
Hiszek Istenben és a bölcs Igazságnak, Juszticiának,
Ne feledjétek;
Szeretet, és nem Gyűlölet kell az Igazságnak,
s a szép Hazának.
2013.január. 28.
(Szabó István Szeretet Szerelem Gondolatok 15. kötet. Jogvédett)
2013. január 29.